Iskolába menni jó!

Az iskolaérettségről általában

A nagycsoportos szülők életében a tavasz kezdete egy nagy „mérföldkő”, hiszen elérkezik az iskolakezdés, a beiratkozás  időpontja. 

Az „iskolás élet”, az új élethelyzet izgalmas, de egyben igen nagy kihívás, sokkal nagyobb terhelést jelent a gyermekek számára, mint az óvoda játékos, szabadabb világa.

A kisiskolás kor egy új életkori szakasz kezdetét jelenti. A gyereknek új feladatai lesznek, amiket akkor is el kell végeznie, ha nem kedvére való vagy unalmasnak találja. Az iskolai időbeosztás nem úgy és akkor biztosít számára pihenést, kilépést egy fárasztó helyzetből, ahogy az ő ritmusa megkívánná. Az iskolában már nem a játék a gyermek fő tevékenysége.

Sokan bizonytalanok, hogy vajon gyermekük elég érett-e az iskolai követelmények teljesítésére.  Hiszen nem minden gyermek lesz iskolaérett 6 évesen. Ezt a törvény is figyelembe veszi és különböző kedvezményeket biztosít.

Kezdjük az elején - Ki kezdheti meg az első osztályt szeptember 1-jén?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtását segítő 20/2012.EMMI rendelet alapján 2013. január 1-jével változott a gyermekek tankötelezettségének megkezdésére vonatkozó szabályozás.

A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 45. § (2) kimondja, hogy "A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik  életévét betölti, tankötelessé válik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan meg kell kezdeni az iskolát. A jogalkotó figyelembe véve a gyermek fejlődésének egyénileg változó ütemét, rugalmasan kezeli az iskolakezdés időpontjának kérdését. Nem elég ugyanis hat évesnek lenni, a tankötelezettség megkezdéséhez a gyermeknek el kell érnie az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget is.

Nagyon lényeges, hogy a gyermek iskolaéretten lépjen az iskolába!

A gyermek fokozatosan válik iskolássá. Óvodáskorban sokféle készséget sajátítanak el a gyerekek játékosan, melyek megalapozzák a sikeres iskolakezdést.

Fontos, hogy a gyermek örömmel járjon az iskolába, sikeresen vegye az akadályokat, boldog, egészséges önértékelésű legyen és társaival együtt személyisége szabadon fejlődjön.

A túl korai iskolakezdés kudarcokat szülhet, kialakul egy „ördögi kör”, újabb és újabb sikertelenség éri a gyermeket. Ezek kedvezőtlenül befolyásolják haladását, illetve magatartási problémákat okozhatnak. A kezdeti nehézségek alapvetően kihatnak a gyermek tanuláshoz való viszonyára, így egész életére is.

Az iskolaérettség összetett fogalom, a gyermek egész személyiségének fejlettségét foglalja magában.

Az iskolaérettség az iskolai életre való alkalmasságot jelent, ami magában foglal bizonyos fizikai, pszichés, szociális és értelmi feltételeknek való megfelelést.

Testi fejlettség
- Hatéves korára egy átlagos gyermek kb. 120-130 cm magas és 20-22 kg súlyú. Ha a gyermek súlya jóval az átlag alatt marad, kérdéses, hogy bírja-e majd az iskolával járó, megnövekedett terhelést. A kisebb súlyú gyerekek fáradékonyabbak, teljesítményük hullámzóbb.
- A fogváltás beindulása előtt a gyermek idegrendszerének nagy megterhelés lenne a rendszeres, intenzív tanulás.
- A cipőfűző megkötésének képessége is tájékoztató jellegű (finom-mozgások, térbeli tájékozódás, látással kapcsolatos megfigyelés képességéről).

Ép érzékszervek
Az írás-olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő látás és hallás.

Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés
A helytelen ceruzafogás visszafogja a fejlődést, mely kudarcélményt okoz. A nehézkes ceruzakezelés sok energiát igényel, hamarabb elfárad az író gyermek.

Az elemi mozgások összerendezettsége
A kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és egy lábon, fejemelgetés háton- és hason fekvésben – ezen mozgások hibás végrehajtása idegrendszeri éretlenségre utal, ami az olvasás-írás tanulásánál nehézséget okoz.

Jó egyensúlyérzék
A bizonytalanság utalhat tanulási nehézségre, figyelemkoncentrációs problémára, magatartási zavarra is.

Pontos finom-mozgások
A csukló, ujjak mozgásának függetlennek kell lennie a válltól. Az íráshoz ez elengedhetetlen. A beszédmozgás is finom-mozgás.

Keresztcsatornák
Jó működésük biztosítja, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Ha ez nem történik meg, akkor írás során a gyermek lába, nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását. Ez sok energiát emészt fel, így a gyermek hamar elfárad.

Testséma
Fontos, hogy a gyermek ismerje saját testét, biztosan tájékozódjon rajta. Ismerje testrészeit, ujjai nevét és helyét. A világot saját magunkhoz képest mérjük be. Ha ez bizonytalan, akkor minden bizonytalanná válhat.

Kézdominancia
Iskoláskorra fontos a domináns kéz kialakulása. A nem megfelelő kézzel való írástanulás nehezíti az olvasás-írás elsajátítását, súlyosabb esetben beszédzavarhoz, személyiségzavarhoz vezethet.

Lábdominancia
A dominancia akkor hibátlan, ha ugyanaz a domináns kéz és láb. Ha a lábhasználat ellentétes oldali, mint a kéz, gyakran együtt járhat a számolási készség gyengeségével.

Szemdominancia
Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Ha ellentétes oldali, átállíthatja a szemet, így nehézségeket okozhat (visszafelé olvasás, betűcsere, szótagcsere).

A szemmozgás koordináltsága
Az olvasás-írás megtanulását nehezíti, ha a két szem koordinálatlanul mozog vagy nehezen fixál.

Jó térérzékelés
Bizonytalan térérzékelés esetén a gyermek nyugtalan lehet, az egész személyisége bizonytalanná válhat, indokolatlan félelmei lehetnek, ami agresszióban nyilvánulhat meg.

Térirányok felismerése térben és síkban
Ez fontos feltétele az olvasás-írástanulásnak (nem tudja megkülönböztetni a jobb-bal, fel-le – ez betűcseréhez, visszafelé olvasáshoz vezethet).

Reprodukáló képesség térben és síkban
A tanulás legfontosabb útja az utánzás, másolás. Ennek hiányában nem tudja saját helyzetére átfordítani és alkalmazni a tanítótól kapott utasítást, mintát.

Soralkotás, sorritmus folytatása
A térben és időben való soralkotási képesség nélkül lehetetlen az írás-olvasás tanulás.

Szem-kéz koordináció
A gyermek akkor tud a vonalközben, megfelelő szinten írni, ha a szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz.

Az iránykövetés képessége
Az íráshoz szükséges képesség azt jelenti, hogy a gyermek keze képes gyors, hirtelen irányváltoztatásokra.

Biztos alak-háttér megkülönböztetés
Fontos, hogy a gyermek ki tudja választani a számára fontos információt, el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől.

Alak-, forma-, szín- és nagyságállandóság (konstanciák)
Fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni és betűfelismerési nehézségei is lehetnek.

Gestalt-látás
Az olvasástanuláshoz szükséges képesség. Ezen múlik, hogy a gyermek tudja-e a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként értelmezni.

Azonosság felismerése/Különbözőség felismerése
Betűfelismeréshez szükséges képességek. Fejlett megkülönböztető képesség nélkül nehéz az írás-olvasás tanulása.

Hallási (auditív) megkülönböztetés
Hatéves korra kialakul az egyes hangok elkülönítésének képessége, az időtartam megkülönböztetésének képessége. Hiányossága esetén gyenge helyírás alakulhat ki.

Analizáló-szintetizáló képesség
Előfeltétele az összeolvasás és az írás megtanulásának. Azt jelenti, hogy a gyermek hangokra tudja-e bontani, illetve össze tudja-e rakni a hangokból a szót.

Átfordítási képesség
Az a képesség, amikor az egyik érzékelési területen szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Az a folyamat, amikor a látott, hallott, tapintott ismereteket képi formában jelenítjük meg vagy egy jelsorral: az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk, mit látunk, hallunk, tapintunk.

Általános tájékozottság
Hatéves korára a gyermeknek széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. El kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben, ismernie kell személyi adatait, lakhelyét, az évszakok, napszakok, napok váltakozását. Hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után.

Beszédkészség
Hatéves korára minden gyermeknek tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Egy adott képről vagy témáról önállóan kell mondania néhány összefüggő mondatot. A hiányos fogalmi rendszer nehezíti az értő olvasás kialakulását.

Gondolkodás
A gyermeknek spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket (összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás).

Problémamegoldó gondolkodás
Fejletlensége nehezíti a beilleszkedést, a tanulást. Megfelelő problémamegoldó rutin nélkül képtelen lehet az önálló munkára.

Emlékezet
A tanuláshoz szükség van látáshoz kapcsolódó, a hallási és a sorrendi emlékezetre is (rövid és hosszú távúra egyaránt). Bármelyik emlékezetfajta elégtelen működése nehezíti a tananyag elsajátítását, felidézését, felhasználását.

Figyelem
A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti az ismeretszerzést. A súlyos figyelemkoncentrációs zavarban szenvedő gyermekek ismeretei rendszertelenek, esetlegesek.

Szocializáció
A társakhoz való kapcsolódás képessége nélkül a gyermek nem érezheti jól magát a közösségben. Tartós baráti kapcsolatok híján a gyermek magányossá válik, ami agresszióhoz, bohóckodó vagy depressziós magatartáshoz vezet.

Feladattudat
Meg kell értenie, hogy vannak kötelességei, amelyeknek akkor is eleget kell tennie, ha nincs hozzá kedve, fáradt vagy szívesebben játszana. Ha nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a tanulás.

Jó kudarctűrő képesség
Fontos, hogy a gyermek szembe tudjon nézni azzal, ha valami nem sikerül rögtön. Merjen és akarjon újra hozzáfogni a feladathoz. Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad. Ne essen kétségbe attól, hogy nem az övé a legszebb, legjobb munka.

Felnőttekhez való viszony
Fontos, hogy elfogadja a felnőtteket, bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége.

Az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül, vázlatosan nyújt áttekintést arról, hogy milyen ismeretek megléte fontos a kis elsős számára.
 

• nevének, korának, lakhelyének ismerete
• szülei neve, foglalkozása
• testvéreinek az adatai
• a család felépítése – fiatal, idős fogalma
• a testrészek megnevezése – funkciójuk ismerete
• a tisztálkodás és a fogápolás szabályai
• a jellemzőbb foglalkozások ismerete
• az egyes szakmák szerszámainak felismerése
• térbeli távolságok megítélése – közel, távol
• a gyalogosokra vonatkozó alapvető közlekedési szabályok ismerete
• település- és lakástípusok megkülönböztetése
• a ház helyiségeinek, berendezési tárgyainak megnevezése
• a háztartási gépek nevének ismerete
• a zöldségesben, gyümölcsösben termő növények felismerése
• a kerti szerszámok és funkcióik ismerete
• a ház körül élő állatok megnevezése, csoportosítása (pl. szőrös, tollas),
  hasznuk, gondozásuk, védelmük ismerete
• erdőben, mezőn, vízben, vízparton élő jellemző állatfajok ismerete
  (esetleg táplálkozási módjuk megnevezése)
• hazánkban nem élő, csupán állatkertben látható állatok megnevezése
• a színek felismerése
• a napok nevének sorrendbe történő tudása
• a napszakok és a napirend összefüggése, megnevezése
• az események történési sorrendjének helyes megítélése
• az évszakok megnevezése és jellemzőik ismerete
• az öltözködés és az időjárás kapcsolata
• az érzékszervek által felfogott ingerek megnevezése
• a számok felsorolása tízig, tárgyak számlálása
• több-kevesebb fogalma
• kisebb-nagyobb, magasabb-alacsonyabb, hosszabb-rövidebb,
  könnyebb-nehezebb stb. fogalmának ismerete
• tárgyak egyenlővé tétele (1-10)
• egyszerűbb sorozatok szabályának felismerése és annak folytatása
• kör, négyzet, háromszög felismerése, megnevezése
• alatt, felett, között, mellett, előtt, mögött fogalmának ismerete
• egész-rész viszonya
• megfelelő szóbeli kifejezőképesség, érthető, folyamatos beszéd
• a hallással felfogott utasítások megértése és teljesítése, növekvő figyelemtartás
• rajzaiban az adott tárgy, élőlény lényeges jegyeinek feltüntetése,
  az arányok, távolságok érzékeltetése
• önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés
• fogalmi gondolkodása kialakulóban van
• önállóság az öltözködésben, tisztálkodásban, ruhák felismerése, cipőkötés, WC használata
• önállóság étkezésben, étteremben, kés, villa használata
• megfelelő közösségi magatartás, a viselkedés alapvető szabályainak ismerete, köszönés, trágár beszéd mellőzése